Anyává válni

Anyává válni

Prof. Bereczkei Tamás kutató biológusként végzett az egyetemen, kandidátusi dolgozatát filozófiai területen védte meg, MTA doktori fokozatát a pszichológiai tudományokban nyerte el. Két évtizede folytat evolúciós szemléletű kutatásokat a legkülönbözőbb témakörökben, így pl. a párválasztás, szülői gondoskodás területein. A Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, és az itt működő Evolúciós Pszichológia Kutató Csoport vezetője. Májusban, anyák napja apropóján az anya-gyerek kapcsolatokról kérdezem. És itt olvasható a cikk az apává válásról.

Befolyásolja a szülés milyensége az anya kötődését a babához?

A korai testi kontaktus befolyásolja a kötődést. Ha még a köldökzsinór elvágása előtt ráfektetik az anya hasára a csecsemőt – ez Magyarországon már nem annyira ritka, azt hiszem – és ott van néhány órát, ennek nagyon előnyös hatása van. Mérték is, hogy néhány hónap múlva több a szemkontaktus az ilyen gyerekkel, többet szólítja meg az anya, több kérdő mondatot használ, mint azoknak a gyerekeknek a szülei, akik nem éltek át ilyen testi kapcsolatot. Állatoknál fontos a korai bevésődés, rögtön szagminta, testkontaktus, de az embernél messze nem így van. Egy tanulmány azt mutatja, hogy azoknál az anyáknál jelent ez különösen nagy előnyt, akik nem akarták a terhességet, vagy a kihordás után le is akartak mondani a gyerekről. Ha vállalták ezt a fajta korai kapcsolatot, az lényegesen javította a megtartás esélyét. A többi anyánál is volt hatása a korai kapcsolatnak, igazából azt mondhatnám, hogy ez egy kezdeti lépéselőny. Az anya-gyerek kapcsolatban annyi történés lesz még, ami befolyásolja az anya-gyerek kötődést.
Az archaikus társadalmakban is és az állatvilágban is rögtön az anya testén van a gyerek, ez biológiai sémának tűnik. Nem úgy, mint a régebbi típusú kórházi gyakorlatban: elviszik fürdetni a csecsemőt, és csak órák múlva, szoptatni adják vissza. Ez már kevés helyen van talán így.

Anyává válniMáshogy viselkednek az anyák a fiaikkal mint a lányaikkal?

Azt gondolom, igen, és ennek két oka van. Talán egy éves kor után a szülők, mivel egy társadalom tagjai, azért engedményeket tesznek az uralkodó társadalmi normáknak. Látják, a lányokat más ruhába ildomos járatni, a fiúknak más játékokat ildomosabb játszani. Innen kezdődik egy megkülönböztetés a társadalmi elvárásoknak való megfelelés tengelye mentén.
Legalább ennyire fontos, hogy a fiúk és a lányok mások. Megszületésükkor még picik a különbségek, de például nem régen végeztek egy vizsgálatot Svájcban 24 órás gyerekekkel. Bemutattak lányoknak és fiúknak két képet. Az egyiken egy mosolygó fiatal nő volt, a másikon egy bizarr, érdekes robotszerű figura. A lányok ebben a pici korban lényegesen többet nézték az arcokat, a személyeket, míg a fiúk nem tettek különbséget.
Később is azt találták, hogy a fiúknál van egyfajta tárgy-orientáció, a lányoknál pedig személy-orientáció.Egy vizsgálatban 3 éves korban a baloldali látómezőbe meg a jobb oldali látómezőbe egyszerre két különböző dolgot vetítenek, az egyik mondjuk személy, a másik egy autó, és megkérik a gyerekeket, hogy nevezzék meg, mit látnak – két dolgot látnak igazában, mind a kettő oda vetül – a fiúk elsősorban a tárgyat nevezik meg, a lányok meg inkább a személyt.
Rengeteg tapasztalati adat mutatja, hogy eleve van egy különbség, bár ezt a különbséget nem szabad eltúlozni. A társadalmi elvárások rájátszanak ezekre, de ezek a veleszületett képességek az elsődlegesek. Rengeteg ezzel kapcsolatos ismeret köztudomású. Mind a két nemű gyerekünknek adunk autókat, de általában azt vesszük észre, hogy a kislányt nem érdekli. Persze ez csupán a nagy átlagra igaz, mindkét oldalon vannak kivételek.

Más egy nagycsaládban az anyai szerep, mint mondjuk egy nukleáris családban?

Azt gondolom, hogy egész más. Mást jelent egy archaikus társadalomban anyának lenni, ahol mindenki a nagy közösség tagja. Sarah Hardey antropológus mondta, hogy egy gyerek felneveléséhez ezekben a társadalmakban nem egy szülő, nem egy család, hanem az egész falu kell. A mostani társadalomban nukleáris családok vannak, és valóban ha netalántán valami oknál fogva az egyik szülő kiesik, ott komoly problémák lehetnek, bár ugyanakkor az anyagi erőforrások  megvannak. Ha pusztán az anyagi erőforrásokat tekintjük, egyetlen szülő is el tudja látni a gyereket. A másik oldala a dolognak véleményem szerint, hogy a nukleáris családban gyereket nevelő nő számára azért ez egy borzasztó nagy teher. Főleg több gyereket felnevelni. A nagycsalád egészen más, megosztja a terheket. A modern korban persze a nagycsaládban sem úgy van, mint pár éve. Ott megvoltak a pontos szerepek. Itt azért vannak összetűzések, mert mindenki a saját önálló életét akarja élni, de azért azt látom, iskolában, óvodában, hogy a nagyszülők nagyon tevékenyek, tehát hozzák-viszik a gyerekeket, ha beteg viszik az orvoshoz.
Különösen így van ez a roma kultúrában. Vannak saját vizsgálataim is. Az a közhiedelem, hogy minél jobb valakinek az anyagi lehetősége, annál inkább szül gyerekeket. Látjuk, hogy ez nem így van a modern társadalmakban. Megfordítva pedig egy értetlenkedés övezi azt,. Sokan kérdezik, a romák miért szülnek olyan sok gyereket, miközben rendkívül rossz körülmények között élnek. ’98-as tanulmányunkban azt vetettük föl, hogy a nagy cigány termékenység mögött leginkább a személyes kapcsolatok állnak, A rokonság közvetlen gondozást nyújt a gyerekeknek. Le is mértük, hogy mennyi időt tölt mondjuk egy nagynéni az unokahúgával, miben segít (fürdésben, karon hordásban, elkíséri az iskolába, óvodába stb.). Ez  jelentős. Tehermentesíti a szülőt, és a szülő egy újabb gyerekbe invesztál. Azt találtuk, hogy azokban a családokban, ahol valóban közel él egy nővér, tehát egy lánytestvér, illetőleg él a nagymama, aki mondjuk 45-50 éves, a roma fiatalasszonyok egy gyerekkel többet szülnek átlagosan, mint azokban a családokban, ahol nincs közvetlen rokon. Ez feketén-fehéren kijött.
Ez egy tehermentesítés nem csak a szülési kedvet befolyásolja természetesen. A munkábaállás és a magánélet egyensúlyozása érzelmi terhet jelenthet a nőknek. A mai szülők és főleg a nők gyakran érzik úgy, hogy magukra vannak hagyatva. A régebbi korokban ez nem így volt. A gyerekszüléssel a szülők nem egy másik élettérbe kerültek, ahol vagy jól érezték magukat, vagy nem, hanem folytatták a munkájukat és e mellett ott voltak a gyerekek, akikre rengeteg időt fordítottak, miközben a rokonság is besegített. Egész  más volt. Ez most egy radikális törés. A szülés sok ember számára nagyon szorongató élmény, hogy most akkor mi lesz. Itt is nálunk az intézetben (PTE Pszichológiai Intézet), nagy a nyomás, nem szabad lemaradni és publikálni kell. Látom, hogy a fiatal kolléganők szeretnének gyereket, de ha elmegy 3-4 évre, nem könnyű  behozni a lemaradást.
Köszönöm a válaszokat!
Maróy Ditta

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Comments

  • Apává válni - KészüljASzülésre | ápr 18,2017

    […] az Evolúciós Pszichológia Kutató Csoport vezetőjét kérdezem. Itt olvasható a cikk az anyává válásról. – Hogyan alakul ki az apai kötődés? Maga a szülés élmény hogyan befolyásolja az apai […]

  • Gyermekágy - édes-keserű napok - KÉSZÜLJ A SZÜLÉSRE! | máj 11,2017

    […] baba születésével a legnagyobb változás köszönt be életünkbe, nőből anyává, férfiból apává, párból családdá válunk. Minden fordulópont veszteséggel is jár, és az […]

  • Leave a Comment

    Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

    Name*

    Email

    Website