Apává válni

Apává válni

Június 3. vasárnapja apák napja. Ez adta apropóját annak, hogy annak is utána járjak, az “apai kötődés” kialakulását mi befolyásolja. Prof. Bereczkei Tamást, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárát, az Evolúciós Pszichológia Kutató Csoport vezetőjét kérdezem. Itt olvasható a cikk az anyává válásról.
apává válni

– Hogyan alakul ki az apai kötődés? Maga a szülés élmény hogyan befolyásolja az apai kötődést? Hallani mind a két végletet: ha az apa jelen van a szülésnél, erős kötődés alakul ki közte és a gyerek között, és azt is, hogy a feleséghez nem tud már közeledni utána.

– Mind a kettő igaz lehet szerintem. Pszichológiai jelenségekben mind a két érzés jelenléte normális, egyszerre két ellentétes következménye is van. Vannak arra vonatkozó adatok, hogy valóban vannak férfiak, akiket megvisel a szülés, más férfiak jobban bírják, nyílván ez egyéni fizikai és pszichológiai adottságok függvénye is. Erősebb kötődés alakul ki később az apák és gyerekük között, ha az apa bent volt a szülésen, vagy talán fontosabb, hogy az első hetekben ott volt a gyerek mellett. Ez elég új képződmény, mert a letelepült társadalmakban, mondjuk egy nomád vagy mezőgazdasági termelést folytató társadalomban a gyerekek az első években csak az anyával voltak és később kerültek a férfiakhoz. A szülésnél az összes archaikus társadalomban nők vannak jelen, főleg az anyák, de  nővérek, esetleg nagynénik. Ketten-hárman vannak jelen, ők segítenek a szülésben, a férfiakat távol tartják. A mai korban a szülő nőnek – legalábbis ezt szokták mondani az apás szülésnél – a legközelebbi hozzátartozója a férje. Bármilyen furcsa is ezt kijelenteni, mert végül is ilyen tekintetben nem rokonok. Együtt élnek, miközben a szüleik esetleg messze laknak.
Ez egy új típusú dolog, hogy a férfiak mindjárt a legelején együtt vannak a gyerekkel, és ez igaz is meg nem is, Az igazán archaikus társadalmakban, – például a busmanoknál – a férfiak nagyon hasonló szerepet töltenek be, mint a mi férfiaink a modern társadalomakban. Ez azt mondja, hogy nincs a történelemben egyenes vonalú fejlődés, nem valahonnan valahová tartunk, hanem csak egyre bonyolultabb televíziót készítünk. Társadalmi kapcsolatokban mozaikosság van: úgy tűnik az ember létezéssel egyidős a szoros apa-gyerek kapcsolat. Ez aztán a történelmi változások során csorbát szenved, pl.  aletelepült, mezőgazdasági termelést folytató kultúrák megjelenésével,  ahol a férfiak fizikai munkája rendkívül fontossá válik. Aztán a modernizáció megint meghozza az apa és gyereke közötti kapcsolat szorosabbá válását. Az archaikus társadalmakban 80%-ban a nők látják el a csoportot élelemmel. Amikor letelepülnek, a férfiak munkája rendkívül fontossá vált, fizikai erőkifejtést igényel a szántás, és egyszerűen nincs idejük és energiájuk a gyerekekkel foglalkozni, így eltávolodnak. Nyilván ebből is következik, hogy hihetetlenül tisztelték az apjukat, akik valamilyen magaslaton állt, elérhetetlen távolságban. Ezekben a kultúrákban a patriarchális modellek nagyon erősek voltak. Utána jön a modern korszak, amikor a nők munkába lépnek, és akkor már a férfiak is ott vannak a gyerekeknél. Az az apa, amelyik mindjárt a gyerek két hetes korától kezdve ott játszik a szőnyegen vele, az minden lehet, csak patriarchális nem. Mármint később. Elveszti ezt a szerepet, miközben sok mindent nyer.

– Az apa és az anya közötti érzelmi kapcsolat hogyan befolyásolja az édesapa viszonyát a gyerekhez?

Már nagyon korán elkezdődik az érzelmi összehangolódás anya és apa között, ami aztán rávetül a gyerekekre is. Az anya fölkészül a szülésre, belép az első, második, harmadik trimeszterbe, különböző hormonális változások történnek a szervezetében. Az egyik ilyen hormonális változás, hogy a kortizon, a stresszhormon az szülést megelőzően megemelkedik, és amikor a szülés megtörténik, lecsökken. Nagyon érdekes, hogy ugyanezt találták az apáknál is, bár nem ennyire élesen. Ennek az a magyarázata, hogy szorongással várják a gyermek eljövetelét, és amikor eljön, akkor megkönnyebbülnek és ez a föloldódott szorongás segíti a gyerek elfogadását, az apai szeretet kialakulását. Az a feltevés, hogy tulajdonképpen a nő befolyásolja, akár azt is mondhatom, hogy manipulálja a férfit különböző vegyi anyagok – ferromonok- segítségével. Valószínűnek látszik, hogy a várandósság alatti női hormonális változások olyan vegyületeket termelnek, amelyekre érzékeny a férfiak szaglása, és bennük is elindítja a hormonális változásokat. Ilyen értelemben már a legkorábbi időszakban is van hatása a kapcsolatnak a gyerek iránti elfogadókészségben.
Köszönöm a válaszokat!

Maróy Ditta

 


Mentés

Mentés

Mentés

Comments

  • anyává válni - KészüljASzülésre | ápr 17,2017

    […] Prof. Bereczkei Tamás kutató biológusként végzett az egyetemen, kandidátusi dolgozatát filozófiai területen védte meg, MTA doktori fokozatát a pszichológiai tudományokban nyerte el. Két évtizede folytat evolúciós szemléletű kutatásokat a legkülönbözőbb témakörökben, így pl. a párválasztás, szülői gondoskodás területein. A Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, és az itt működő Evolúciós Pszichológia Kutató Csoport vezetője. Májusban, anyák napja apropóján az anya-gyerek kapcsolatokról kérdezem. […]

  • Gyermekágy - édes-keserű napok - KÉSZÜLJ A SZÜLÉSRE! | máj 11,2017

    […] baba születésével a legnagyobb változás köszönt be életünkbe, nőből anyává, férfiból apává, párból családdá válunk. Minden fordulópont veszteséggel is jár, és az eddigi megszokott […]

  • Leave a Comment

    Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

    Name*

    Email

    Website