Author Archives: ditta

Orvosi vs. bábai modell

Az elmúlt hetekben nagy nyilvánosságot kapott az otthonszülés legalizálásának ügye. Az ezt támogatók egyik legfontosabb érve, hogy a várandósság és szülés bábai modellje sokban különbözik a nálunk gyakorlatban lévő orvosi modelltől.

Magyarországon a várandós nők nagy része csak az orvosi modellt ismeri, hiszen ebben a rendszerben szült az édesanyjuk, a testvérük, a barátnőjük. Nem is tudják elképzelni, hogyan lehetne másként szülni.

Nézzünk hát néhány sarkalatos pontot a várandósság-szülés-gyermekágy idejéből, hogy lássuk, miben különbözik az orvosi és a bábai modell. Jelen esetben a németországi bábai gyakorlatot vettük alapul.

Nálunk a terhesgondozást a védőnő és egy szülész végzi. A védőnői szolgálat körzetesített, a szülész vagy “fogadott” vagy társadalombiztosítás által finanszírozott. Van egy protokoll, amelynek betartása több, mint ajánlott. A terhesgondozás idején az orvosi vizit általában rövid ideig tart. Németországban egy nő választhat, hogy a várandósgondozást orvos vagy bába végezze. Komplikáció esetén természetesen a bába tovább utalja a kismamát a megfelelő szakemberhez. Nincs kötelező vizsgálat, csak ajánlott, a bábai vizit ideje fél-egy óra.

bábai modellMa Magyarországon a szülésnél a szülésznő van ott – vele többnyire akkor találkozik először a szülő nő, mikor szülni megy – és a szülész, aki vagy szintén “fogadott”, vagy az ügyeletes orvos. A bábai modellben a várandósgondozást végző bába kíséri a szülést a születésházban, ahol dolgozik, vagy a kórházban, amivel leszerződött, vagy a szülő nő otthonában.

Érdemes megemlíteni, hogy míg az orvos a szülés egészénél nincs jelen, hiszen a vajúdás időszakában csak a vizsgálatok idején van az szülő nővel, addig a bába a szülés teljes folyamatát végigkíséri jelenlétével, támogatásával. Ez lehetőséget nyújt számára, hogy az esetlegesen fellépő komplikációkat nagyon korai szakaszban felismerje, és elhárításukra kísérletet tegyen. Ez sok esetben eredményezi azt, hogy nem kerül sor orvosi beavatkozásra.

Magyarországon a kórházból való hazabocsátást követő napon meglátogatja a kisbabás családot a védőnő és a gyerekorvos, ez után a védőnő hetente látogatja az új családot otthonában. A bábai modellben választható, hogy a szülő nő ún. “ambulánsan” szüljön, tehát a megfigyelési idő után – a szülést követő 4, vagy 6 óra után – saját otthonába távozzon a kisbabával (Németországban a szülő nők 25%-a). A bába a szülést követő 10 nap alatt naponta látogatja meg otthonában, és további 10 látogatást tehet nála a szülés utáni első 8 hétben.

Az orvosi és bábai modell közötti különbség a választott hivatásból és az emberek neméből is adódik: egy orvosnak az a feladata, hogy a komplikációt felismerje és elhárítsa. Az orvosok általában férfiak, és a férfiak általában gyorsan meg akarják oldani a problémákat. A bába nő. Hisz a természet bölcsességében és a szülés erejében, van türelme kivárni egy hosszú vajúdást is. Továbbá olyan lelki támogatást tud nyújtani a nő számára, amely segíti őt a szülésre és gyermekvállalásra való felkészülésben.

A bábai modell nem jobb, vagy rosszabb, mint a nálunk hagyományos orvosi, hanem más. Ha mindkettő elérhető, akkor az lehetőséget kínál a gyermekvállalás előtt álló nők, családok számára, hogy eldönthessék, nekik milyen gondoskodás nyújt kellő fizikai és lelki felkészülést. És ami talán a legfontosabb: biztonságot életüknek ebben a fontos szakaszában.

Mentés

Mentés

Mit olvassak el, hogy szülésfelkészítő legyek?

A SzüFeK olvasmánylistája, azaz a szülésfelkészítő oktatóképző teljesítésének feltétele a következő könyvekből a megjelöltek elolvasása.

Szüfek olvasmánylistája

Várandósság min. 2 könyv:

Varga Katalin, Suhai-Hodász Gábor: Szülés és születés

Pascali-Bonaro, Debra;Davis, Elizabeth: Orgazmikus szülés

Stadelmann: A bába válaszol

Zita West: Természetes várandósság

Szülés min. 3 könyv:

Noll Andrea Nandu: Vajúdástámogatás mindenkinek

Odent: A szeretet tudományosítása

Odent: Császármetszés

Ina May Gaskin : Útmutató szüléshez

Inda – Szüléskísérők naplójából

Ina May Gaskin : Spirituális bábaság

Simkin-Ancheta: A szülés kézikönyve

Marie F. Mongan: Szülés ahol én irányítok

Császármetszés, mindkettő:

Földiné Szőke Sarolta – Földi Gyula: Hogyan legyünk túl a nehezén? Császármetszés után otthon és kórházban

Mencsik-Eke Csilla: Anyasebek

Szoptatás, min 1 könyv:

Ina May Gaskin : Útmutató szoptatáshoz

Márta Guóth-Gumberger – Elizabeth Hormann: Szoptatás

A szoptatás női művészete

Újszülött min. 2 könyv:

Marshall H. Klaus, Phyllis H. Klaus : A csodálatos újszülött

Morris: Babafigyelőben – kivonat itt: http://konyv.uw.hu/babafigyeloben.htm

Morris: Kisbaba – Az első két év bámulatos története

Dr. William Sears: Éjszakai gondoskodás

Kritikai olvasás:

Hogg, Tracy; Blau, Melinda: A suttogó titkai

Veszteség min. 1 könyv:

Singer Magdolna : Áldatlan állapot

Singer Magdolna : Asszonyok álmában síró babák

Tanfolyammódszertan min. 1 könyv:

Knoll: Tanfolyam- és szeminárium-módszertan

Weidenmann: Sikeres tanfolyamok és szemináriumok

Vagy hasonló témájú könyv

Mentés

Tags:

Kérdéssor a szülésfelkészítő oktatóképző teljesítéséhez

Szüfek kérdéssor, azaz a szülésfelkészítő oktatóképző elvégzésének feltétele, hogy ennek a kérdéssornak minden kérdéséről kidolgozol egy dokumentumot. Ez lehet elmetérkép is, vagy egy felsorolt pontok, akár egy felvett szöveg – légyen, hogy egyéni legyen, ne másolat!

Kérdéssor

szüfek kérdéssor

  • Mi történik a várandósság idején egy anya testében hónapról hónapra?

  • A baba fejlődése hónapról hónapra

  • A várandósság alatti vizsgálatok

  • Táplálkozás a várandósság idején

  • A szülés, szakaszai, és annak jellemzői

  • Beavatkozás a szülés alatt:

    • Infúzió

    • Kéjgáz

    • Epidurális érzéstelenítés

    • Dolagran/NoSpa, papaverin

  • Kardiotokográf, azaz CTG és annak hatása a szülés kimenetelére
  • Az újszülött ellátása szülés után

    • PKU

    • D-vitamin profilaxis

    • K-vitamin profilaxis

Hol látszik meg egy nő testén h gyermeket várt?

  • A gyermekágy
  • A szoptatást segítő technikák, trükkök
  • Olyan eljárások, amik nem bizonyultak hatékonynak a szoptatássegítésben

 

Mentés

Mentés

Tags:

Házi feladat szülésfelkészítő oktatóképző első hétvégéje után

Szülésfelkészítő oktatóképzőn sokat dolgoznak a résztvevők, ez nem egy “csak ülök és mesélek” képzés. Itt láthatod pontosan mennyi és milyen a házi feladat, amit adok egy-egy hétvége után, hogy el tudd dönteni, az időbeosztásodba belefér-e.

Otthoni munka:
Házi feladat a Szüfeken

  • A kérdéssor első 3 kérdésének megválaszolása

  • A várandósok tornagyakorlatok, a csoportkezdő- és befejező gyakorlatok előkészítése, ütemezése

  • Hospitálóhely keresése

Előkészületek:

  • Szülés témában könyvet olvasni

  • A következő témák egyikének feldolgozása csoportmunkában, egy oldalas összefoglaló készítése:

    • Táplálkozás várandósság idején

    • Testápolás várandósság idején

    • Vizsgálatok várandósság idején

Utómunkálatok:

  • Keress olyan könyvet, amiben tréningtechnikák leírását találod!

  • Rendszeresen írj a pozitív gondolatok naplójába!

Mentés

Tags:

Ki legyen velem a szülés alatt? Dúla, szülésznő vagy orvos?

Pici magzat szíve dobog a szíved alatt. Apró kis titok, vagy már gombölyödő kis pocak, aki a mozgásával jelzi az ittlétét. Néha nehéz, émelyítő, illetve boldog napok ezek. Egy biztos: ez az áldott állapot a szüléssel véget ér. Ma már nagyon sok módja van a szülésnek, érdemes azt kiválasztani, ami a személyiségedhez és felfogásodhoz a legközelebb áll.

A szülés szempontjából a helyszín kiválasztása másodlagos, sokkal fontosabb, hogy azok, akikkel szülsz a legközelebb álljanak szemléletben ahhoz, amit te gondolsz a szülésről. Ez  a feltétele annak, hogy miután kiválasztottad a segítőidet, meg tudj bennük bízni, és ne azt lesd, hogy egyetértesz-e avval, amit csinálnak.

Mégis ki van jelen egy szülésnél? Vegyük sorra, mit csinál a szülész, a bába, a szülésznő vagy a dúla!

Szülész-nőgyógyász:

Magyarországon az otthonszülés jogi szabályozásáig a szülész mindenképp jelen kellett legyen szülésnél. Kórházi szüléseknél így is van. Ellenőrzi a szülés előrehaladását – ez azt jelenti, hogy általában kétóránként benéz a szülőszobára, és végez egy hüvelyi vizsgálatot. Ő ajánlja vagy rendeli el a szülésnél a gyógyszerezést (infúzió, oxitocin, stb.). A baba születése után ő végzi a gát és hüvely állapotának ellenőrzését, és az esetleges gátmetszést. A gátmetszés szükségességét elsősorban a szülésnél jelen levők gyakorlata és az intézményi protokoll befolyásolja. Vannak intézmények, ahol csak szülész végezhet gátmetszést, míg más intézményekben a szülésznő is. Van, ahol majd minden hüvelyi szülésnél elvégzik ezt a beavatkozást, míg máshol gyakorlottak a gátvédelemben. Vannak intézmények, ahol csak szülészorvost lehet “fogadni”.

dúla vagy szülésznő

Szülésznő

Ő figyeli szorosabban a vajúdót, előkészíti, ha ez szokás, vagy igény van rá, teszi fel a szívhang-hallgatót, és figyeli azt, az orvosságokat – kivéve a gerinctáji érzéstelenítést – ő adja be, és ellenőrzi az anya pulzusát, vérnyomását. Nem megy el a szülőszobáról. Ha osztályos is, gyakran be-benéz. Lehet “fogadni” vagy lehet műszakban levő. Biztatja az anyát, ha van róla tudása, masszírozhat, esetleg használ homeopátiás szereket. Kórházon kívüli szülésnél csak szülésznő van jelen.

Bába

ez a régebbi kifejezésünk a szülésnél jelen levőkre. Régen a szülésnél bábaasszonyok voltak, akik egymástól tanultak. A szülésznőképző bevezetésével különböztették meg a szülésnél segédkezőket a képzésük szerint. ma a két szó szinonima. Az Amerikai Egyesült Államokban lehetőség van arra, hogy ne kórházi szemléletben legyen valaki szülésznő, és a nem ápolói szemlélettel képzett szülésznőket a megnevezésük is megkülönbözteti a kórháziaktól. Hazánkban erre még nincs valós, mindenki által elfogadott megnevezés. Mégis fontosnak tartom hogy megkülönböztessük a kórháti modellt a bábai gondozástól.

Dúla

segítő, aki kulcsfontosságú eseménynek írja le a szülést,lelki támogatást nyújt. Általában van már gyereke. Beszélget veled a szülésről azt megelőzően, és a szülés alatt abban segít, amire megkéred. Ismer “alternatív” fájdalomcsillapítási módszereket, mint pl. a borogatást, masszírozást, és ezt használja is. Van, aki a gyerekágyas időben is segít. A jelenléte jó hatással van a szülésre, a beavatkozások száma kb. a felére csökken.

Maróy Ditta szülésfelkészítő, szülésznő dúláskodik

dúlai segítségnyújtás a szülőszobán

Ezek a feladatok, amit ellátnak.

Itt jön a szemlélet kérdése: mit részesítesz előnyben – a természetes szülést vagy a fájdalomcsillapítást? Van-e valamilyen egészségügyi ok arra h pl. fokozottabb figyelmet igényeljen a szülés? Azt szeretnéd, ha egyszerűen csak szülnél, kapjál jó időben fájdalomcsillapítást, stb, vagy esetleg fontos számodra a szabadtesthelyzet-választás, a gátvédelem? Kik azok, akik alapból azt az ellátást nyújtják, amire vágysz? És velük “működik a kémia”, egyezik ez az intézményi szokásokkal?

Most tudod, kire miben számíthatsz. Érdemes az ismeretségi körödben is kérdezgetni, kinek milyen élménye volt, mi segített, mi esett rosszul. A jó tapasztalatokat – amikor a másik meg tudja mondani, miért volt jó, hogy az az ember volt vele, érdemes megszívlelni. Segítenek a döntésedben.

Van, aki dúlát fogad és ügyeletes orvossal, szülésznővel szül, más csak orvost, más szülésznő-orvos párt, és van, aki szülésznő-dúla párt. Kérdezd meg, miért őket választotta, és mi volt ebben a választásban a legjobb!

És már meg is kaptad, hol szülj 🙂

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg te is!

Mentés

Mentés

Tags:,

Pontosan mire készítelek fel?

A témák, amikkel a szülésfelkészítés alkalmával foglalkozunk, azaz annak listája, mire készítelek fel:

témákmire készítelek fel

  • miből tudom, hogy ez már valóban a szülés, és azon belül is hol tartok?
  • fájni fog? mégis, mennyire? mivel csillapíthatom a fájdalmat?
  • orvosi fájdalomcsillapítási módok mi lesz velem, ha császármetszésre kerül sor?
  • gyermekágy – bútor vagy ismerkedési idő a babával?
  • honnan tudom, hogy eleget szopott a baba?
  • mégis, hogy működik majd a napom a babával közösen?

módszerekszülésfelkészítés

  • csoportos körbeszélgetés
  • szülési testhelyzetek kipróbálása
  • fájdalomcsillapító módszerek
  • begyakorlása
  • ötletelés
  • egyéni munka
  • házi feladat

Mit mondtak, akik szülésfelkészítőn vettek részt?

Norbert:

Párommal közös vállalkozásunk vezetése mellett vártjuk első kisbabánkat. Szerencsések vagyunk, mert a várandós időszak tökéletesen komplikáció mentesen telt el. Emiatt azonban nyolc hónap mókuskerék és aktív munka után azt vettük észre, hogy a kis jövevényre bár gondolatainkban kellően felkészültünk, konkrétan a vajúdással és a megszületést követő napokkal egyáltalán nem vagyunk tisztába. Ditta hétvégi szülésfelkészítőjén rajtunk kívül még egy pár vett részt, ezért szinte minden kérdésünket vagy gondolatunkat kötetlenül meg tudtuk beszélni Dittával. A hétvége alatt sok kérdésünk megválaszolásra került és ami még fontosabb, hogy újabb kérdések fogalmazódtak meg bennünk. Azóta azok többségére is választ kaptunk, így ma már nagyobb önbizalommal állunk a szülés pillanatai elé.

Timi:

Két szülésfelkészítő tréningen is részt vettem Dittánál, az első és a második gyermekem születése előtt. Az első tréningre a férjemmel együtt mentünk el, mert nem akartunk úgy érkezni a kórházba, hogy szinte semmit sem tudunk arról, mi fog történni ott velünk. Persze én is bújtam az internetet és a különböző könyveket, de egészen más egy tréning, ami valóban a szülés eseményére készít fel mindenféle szempontból, és más az, amikor az ember olvasgat. Nekem az is nagyon lényeges volt, hogy a férjem is ott legyen a tréningen, mert nem akartam, hogy szorongva kísérjen el a szülőszobába. Azt akartam, hogy tisztában legyen vele, mi vár ott rá, és hogyan tud majd nekem segíteni. A szülésfelkészítő tréning, amit Ditta tartott nekünk, teljes mértékben megfelelt a várakozásainknak: nagyon sokrétű információt kaptunk arról, hogy mi történik és történhet a szülés alatt, és persze utána, a gyermekágyas időszakban és a szoptatás körül. Nagyon tetszett, hogy Ditta nem csak elmondta ezt a „tudást”, hanem gyakorlati feladatokkal is elmélyítette azt. És persze az is nagyon pozitív volt számunkra, hogy bármilyen kérdést, félelmet nyíltan ki lehetett mondani, meg lehetett vitatni. Ditta nagyon nyílt, befogadó és egyben empatikus személyiség, így nem okozott nehézséget számunkra, hogy erről az egyébként időnként kényes témáról beszélgessünk vele. A második gyermekemnél azért mentem el ismét a tréningre, mert egyrészt Ditta hívott és örömmel mentem, másrészt mert az első szülésélmény után az ember másként készül a másodikra, így voltak bőven kérdéseim, és azt hiszem, egy harmadiknál is lesznek még. El kell mondjam azt is, hogy Ditta nemcsak a tréningen segített nekünk, de dúlaként jelen volt második gyerekünk születésekor, sőt gyermekeink babaúszásra is hozzá jártak. Nagyon örülök, hogy Ditta személyében sikerült találnunk valakit Pécsen, akitől a lehető legtöbb segítséget megkaphattuk a gyermekvárás időszakában. Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy menjen el szülésfelkészítő térningre, hiszen a vajúdás, a szülés során annyi minden történik és történhet az emberrel, amire valamilyen módon reagálni kell, annyi kérdést tesznek fel a kórházban, amire azonnal választ várnak. Jó érzés, ha valamilyen szinten tudhatjuk, mi történik velünk, mi milyen következménnyel jár, mire mondunk igent vagy nemet.

Zsuzsanna:

Már jóval a babatervezés előtt elkezdtem keresni az utat a jó szüléshez, így néhány éve személyesen is (városi rendezvényeken) és írásain keresztül is (internet, Zsebibaba füzet) találkoztam Dittával. Tudtam, hogy ő azt a háborítatlan szülést képviseli, amire én is vágytam. Várandósan több másik szülésfelkészítő tanfolyamra is elmentem, de – a hasznos gyakorlati információkon túl – egyik sem nyújtotta azt a szemléletet, amit én kerestem. Ditta tanfolyama segített eligazodni abban, hogy hogyan férhet össze a háborítatlanság iránti igényem a pécsi klinika valóságával. A kis létszámú csoport, a helyzetgyakorlatok, a személyes gondolatok megosztásának lehetősége az, ami számomra egyedivé tette ezt a tanfolyamot. Olyan kérdéseket is feltehettem, amelyeket még az orvosomtól, szülésznőmtől sem tudtam volna vagy akartam volna megkérdezni. A véletlen hozta így, de számomra szerencsés volt, hogy a kétalkalmas intenzív tanfolyam első napján csak mi, kismamák voltunk jelen, míg a második napon részt vettek az apukák is. Így még bátrabbak lehettünk, semmilyen téma nem volt tabu. A kisbabám megszületése után már nagyon vártam azt az alkalmat, amelyen a csoport újra összegyűlt, és megbeszéltük a szüléstörténeteinket. Erre valóban nagy szükség van, mert a szülés olyan élmény, aminek még hónapokkal később is a hatása alatt vannak az anyukák.

Cseszka

A felkészítő megfogható közelségbe hozta a szülést, és segített megérteni hogyan is fog történni . Az összes kérdésemre választ kaptam, olyan embertől aki igazán hiteles számomra minden szüléssel , várandóssággal kapcsolatos kérdésben. A felkészítő végére szertefoszlottak a félelmeim, és már alig vártam a szülést. Mikor végre eljött a szülés napja, nem estem pánikba, mert felrémlettek a hallottak arról, hogy mi történik a testemben. Külön jó volt hogy esett szó a szoptatásról és a gyerekágyról is.

Emese:

Most volt két éve, hogy részt vettünk a szülésfelkészítő tréningen. Páromat kis rábeszélés után sikerült meggyőzni, hogy jöjjön el velem. Prekoncepciók nélkül indultunk neki a dolognak, mert utólag mondhatom, hogy az alapvető dolgokon kívül szinte SEMMIT nem tudtunk a szülésről, születésről, lehetőségekről, kockázatokról, várható eseményekről. A férjem a mai napig azt emlegeti, hogy Ő ott tanulta meg, hogy mit is jelent az, hogy “dúla”. 🙂 A tréning elteltével én komoly erőre kaptam, önbizalmat nyertem, hogy IGEN, ezt simán végig fogom csinálni. Mert egyrészt tudom, mi fog történni velem, másrészt olyan alternatív fájdalomcsillapítási technikákról hallhattunk és ki is próbálhattunk egy-kettőt, amik magabiztosságot adtak, hogy “tudok mihez nyúlni” vész esetén. Összességében számomra sokat jelentett, hogy a párom is ott volt velem, oldottan beszélgethettünk a Dittával MINDENRŐL ami a szívünket nyomta és az otthoni első hetek nehézségei sem értek minket váratlanul, mert lelkileg felkészülhettünk rájuk. Mindenkinek szívből ajánlom a felkészítésen való részvételt, aki tudatos szülőnek tartja magát, vagy szeretne azzá válni!

Mentés

Tags:

Egyéni szülésfelkészítés

egyéni szülésfelkészítésFelkészítés annak, aki nem tud vagy nem akar csoportba jönni, mert nem ott lakik, ahol a csoportot tartom, van már egy babája/gyermeke, így csak egy-két dolgot szeretne átbeszélni.

Nem kell lemondanod a szülésfelkészítés adta előnyökről azért, mert nem tudsz eljönni!

Budapesten például a HelloAnyuban személyesen is találkozhatunk, vagy telefonon, skype-on is átbeszélhetjük a kérdéseidet!

Mentés

Mentés

Mentés

Tags:

Csoportos szülésfelkészítésről bővebben

Kicsi a csoportlétszám, és ez egy zárt csoportos szülésfelkészítés, ami nagyon fontos: nem lehet később csatlakozni. Minden apának nagyon örülök, de nem elvárás, hogy apa is jöjjön!

szülésfelkészítés

Hamarabb lettem segítő, mint egészségügyi szakdolgozó, én nem mondom meg a tutit, hogy ezt kell csinálni, mert ez jó. A tematikát egyrészt szakmai alapon, másrészt a jelen lévők igényei szerint alakítom.

Vannak olyan gyakorlatok, amik a hétköznapi helyzettől kicsit távolabb esnek.

Beszélgetünk arról, milyen is a szülés, általában az egyes szakaszait eljátszom, mikor mi történik, mikor érdemes bemenni a kórházba, hogy is van ez a fájdalommal, milyen fájdalom-csillapító módszerek vannak, mi történik a gyerekágyban, hogyan lehet segíteni a szoptatást, és milyen lesz az élet a babával. Nálam nincs jó és rossz. Vannak meghívott előadóim, ha igény van rá (pl. intim torna tréner).

Ha már 4 kismama van, valamennyire elkezd önsegítő körként is működni a csoport, és ebben az esetben általában szülés után is összejárnak, és egy különleges kapocs alakul ki a résztvevők között.

Mentés

Mentés

Tags:

Kis magyar bábaságtörténet – Interjú Deáky Zitával

A Zsebi oldalain többször szóltunk már a kórházi és a bábai szülési modellről. Ez utóbbi a közelmúlt változásai miatt egyre többször került elő a szüléssel kapcsolatos közbeszédben. De hová lettek a hajdani bábaasszonyok? Kik az elődei a ma engedéllyel működő, egészségügyi képzettséggel rendelkező bábáknak? Deáky Zita etnográfus egyetemi docenssel beszélgettünk.

 Magyarországon először Mária Terézia szabályozta a bábák helyzetét. Mit jelentett ez és hogyan, kik kísérték korábban a szüléseket?

A XVIII. sz közepéig tanulatlan, de nagy tapasztalattal rendelkező bábák voltak, ez a mesterség általában anyáról lányára szállt, de egy-egy bátrabb asszony is nekikezdett a mesterségnek.  A szükségkeresztség gyakorlata miatt, és a magzatelhajtás illetve a csecsemőgyilkosság megakadályozása érdekében az egyház is felügyelte a bábák tevékenységét. A szükségkeresztség gyenge, életveszélyben lévő újszülött esetében kötelező volt, ezért ha úgy látta a bába, hogy nem éri meg a gyermek a keresztséget, akkor neki kellett megkeresztelnie. Erre már a XIV. századtól kioktatta a pap a bábát, fel is eskette a feladatra.

Kis magyar bábaságtörténet

Mária Terézia az általános egészségügy reformjával kapcsolatban szabályozta a bábák tevékenységét, így a bábák oktatása a főorvos feladata volt, majd helyet kapott az intézményes bábaképzés az orvosi egyetem keretében. Ez azt jelentette, hogy korszerűbb, intézményes képzést kaptak, de nem egyetemi képzést és diplomát. Ők voltak az okleveles bábák. Később, a 19. század második felében létrehozták az ún. másodrendű bábaképzőket, ahol 1,5- 3 – 6 hónap alatt képezték ki az asszonyokat- ők voltak a cédulás bábák. Mellettük nagy számban dolgoztak a “csak” tapasztalattal rendelkező, de nagyon ügyes parasztbábák.

Milyen eredménnyel dolgoztak ezek a képzetlen parasztbábák?

Erről nincsenek pontos adatok, ugyanis a csecsemőhalandóság a XIX. század végéig nagy volt. Ez nem csak a bábák esetleges tudatlanságának köszönhető, hanem a korabeli higiénés viszonyoknak, az akkor gyógyíthatatlan gyermekbetegségeknek és járványoknak, és az akkori orvoshiánynak is legalább akkora mértékben. A források arról tanúskodnak, hogy a bábák mindent megtettek a szülés szerencsés lefolyásáért és azért, hogy az anya és a gyermek életben maradjon, de ezzel együtt nagyon magas volt a  szüléssel kapcsolatos halálozás minden társadalmi rétegben.

Deáky Zita

Moldvában a 90-es években a Duna tévével olyan bábaasszonyokat kerestünk meg, akik még kísértek otthonszüléseket olyan falvakban, ahonnan nagyon nehéz volt bejutni a városi szülőotthonokba vagy kórházakba. Ezek a majdhogynem analfabéta asszonyok évtizedekig vezettek le szüléseket, és volt olyan, akinek a keze között soha nem halt meg anya vagy gyermek és pontosan el tudta dönteni, hogy normális lefolyású lesz a szülés, vagy nem. Az utóbbi esetben jóval korábban a kórházba küldte az anyát. Elmondásokból kiderült, hogy váratlan komplikációt is megoldottak, bátran és ügyesen döntöttek az anya és a gyermek megmentése érdekében.

Egy moldvai bábaasszony maga mondta el nekem, hogy amikor kapálta a kukoricát, szóltak neki, hogy szül egy asszony. Eldobta a kapát, hazaszaladt a kötényéért, a köldökzsinór lekötéséhez szükséges madzagért, segített világra hozni a gyermeket, elkötötte a köldökzsinórt, és egy hétig még látogatta az asszonyt – a látogatások között pedig kapálta a kukoricáját.

Ezzel együtt nagyon sok forrásunk van, amelyek főleg orvosoktól származnak, és amelyekben leírják, hogy a bábák isznak, piszkos kézzel nyúlnak az asszonyhoz stb. Nyilván voltak ilyen bábák is, de, azt is tudni kell, hogy a XIX. sz. folyamán az orvosok és a bábák között kenyérharc folyt, mert a bábák vezették a szülések döntő többségét.

Mikor jelentek meg Magyarországon a szülészorvosok?

A XVIII. században jelentek meg olyan orvosok, akik egyben “szülésmesterek” is voltak. Egy-egy gazdagabb városban több orvos is lehetett, ugyanakkor több bába is dolgozott. A “szülésmestert”, azaz az orvost csak akkor hívták, ha nagyon nagy baj volt és a bába nem tudott segíteni. Mivel az orvosok leginkább a városokban gyakorolták mesterségüket, a nehézkes közlekedési viszonyok miatt a falvakban zajló szülésekhez szinte lehetetlen volt elhívni őket bármekkora volt is a baj.

Már Mária Terézia kötelezte a bábákat arra, hogy komplikáció esetén kötelességük orvost hívni, de a normális lefolyású szüléseket bábaasszony vezette le, és ha az orvos nem érkezett meg, akkor is tenniük kellett valamit.

Az első szülőotthont Bécsben nyitották meg, ide elsősorban megesett nők és nagyon szegények mentek szülni. Eleinte, a kórházi szülések elterjedésének idején a nők nem szívesen szültek kórházban. Aki csak tehette, nemes, polgár, paraszt, az a saját otthonában, a saját szobájában, a saját bábaasszonyával szült.

Milyen szülési pozíciókról tanúskodnak a források?

A XIX. század közepére-végére egységesítették az okleveles bábák a szülési pozíciókat, ami elsősorban az ágyban szülést jelentette. A korábban évszázadokban és a parasztbábáknál mellett rendkívül változatos helyzetben szültek a nők. A parasztasszonyok általában a földön állva, fekve, térdelve, teknő fölött guggolva szültek, és, mivel a szülés mocsokkal járt, általában nem az ágyban és nem is a lakószobában hozták világra gyermeküket. A főúri asszonyok valószínűleg ágyban szültek, majd a XVIII. században, az orvosokkal együtt jelent meg a szülőszék, ami a főúri és a polgári szülésekre volt leginkább jellemző, de Domonkos Ottó Sopron környékén találkozott a szülőszék paraszti használatával is. Az okleveles bábák próbálták rávenni az asszonyokat, hogy ne a földön, vagy az istállóban szüljenek, ezt a törekvést segítette a gumilepedő elterjedése, ami megvédte az ágyat a szennyeződéstől.

 A XX. században ki végzi a csecsemőgondozást?

A csecsemőgyilkosságok és a tiltott magzatelhajtás miatt Mária Terézia elrendelte, hogy a bábák jelentsék be a várandós asszonyokat is. A faluban ők ismerték a lányokat, asszonyokat, tudták, mikor mentek férjhez, mikor várható a gyermek.

babakez

Ma Magyarországon az orvos végzi a várandósgondozást, többnyire ő van ott a szülésnél. Mikor alakult ki ez a gyakorlat?

Mindkét feladat korábban a bába feladata volt. Az okleveles és a parasztbábákkal szemben is elvárás volt, hogy a szülés után egy hétig járjon még az anyához, naponta kétszer is, de ha szükség volt rá, akkor tovább is látogatta, segítette. Tisztába tette a gyermeket, a köldökcsonkot, ellenőrizte a szoptatást, a tisztulást. A parasztbábák kimosták még a lepedőt és a pelenkát is, az oklevelesek nem. Mivel nem volt varrás, varratszedés sem volt. A bábaság komplex szerep volt, tulajdonképpen a szüléstől a halálig terjedt a feladatköre. A menstruációs problémákban, a terhességi rosszulléteknél, szoptatásnál tanácsot adott, vagy mindenféle női bajt és gyermekbetegségeket gyógyított, fület lyukasztott, de van arra adat, hogy férfiak nemi betegségét kezelte.. A himlőoltás bevezetésekor a bábák is segédkeztek az oltás beadásában.

Az 1950-es években kötelező vált a kórházi, szülőotthoni szülés, ami a szülés medikalizálását, intézményi szabályozását, a hagyományokkal való szakítást jelentette. Sokáig a nők nem akartak bemenni a kórházba, mert az számukra a betegséget, a férfi orvosokat, a bezártságot, az idegenséget jelentette. Biztonságot adott nekik a saját otthoni környezetük, a saját ágyneműjük, az ismerős bábaasszony és a segédkező, vagy csak jelenlevő rokonasszonyok vagy barátnők, akika segítségen túl a személyességet, a csak rá figyelést és a hagyományok megtartását is biztosították.

Ezért ameddig lehetett, a parasztasszonyok nem mentek be a kórházba. Voltam egy Tolna megyei faluban, ahol úgy próbálták kijátszani a törvényt az 1950-es években, hogy amikor megindult a szülés, szóltak a bábának, és amikor már megszületett a baba, akkor szóltak a mentőnek. Aki negyedik, ötödik, hatodik gyerekét szülte meg probléma nélkül, annak eszébe nem jutott bemenni a kórházba.

 A szocialista blokkra jellemző az, hogy „beterelte” a szülést a kórházba?

Ezt nem tudom, de sok fejlett nyugati országban ma szülésznő vezeti le a szülést. Van egy magyar mozgalom, amit az Országos Bábaszövetség képvisel, akik a bábáknak ezt a régi szerepét szeretnék visszaállítani.

Mi lett a falusi bábákkal?

Akik tanultak voltak, és akár alapfokú egészségügyi képzettséggel rendelkeztek, bekerülhettek a szülőotthonokba. Itt szüléseket vezettek le, de a korábbi komplex szerepük eltűnt. Vagy asszisztensek, szülésznők vagy ápolónők lettek. A parasztbábák megmaradtak a falvakban a füvesasszonyokhoz hasonlóan okos, segítő, tanácsot adó öregasszonynak.

 Maróy Ditta

Mentés

Mentés

Mentés

Tags:,

Mitől szül a magyar nő – többet?

Elkezdtük körüljárni, hogy vajon mivel magyarázható, hogy egyre jobban csökken a gyerekvállalási hajlandóság.  A szülésélmények után most a munkaerőpiaci helyzetre néztünk rá Svéda Dórával, a Jól-Lét Alapítvány munkatársával.

-Mi a helyzet jelenleg a nők foglalkoztatásával?

 –Mitől szül a magyar nő többet?A statisztikai adatok alapján jelenleg a 6 év alatti gyereket nevelő nők 35 %-a dolgozik, a 3 gyerekeseknek 20%-a. 2008-as anyabarát vállalati kutatásunkból az derül ki, hogy a kisgyermekes édesanyák közel egyharmada tér vissza a korábbi munkahelyére, illetve, hogy a gyermeket nevelő nőknek több, mint 50%-a tartósan inaktív. Magyarországon a nők foglalkoztatása kiugróan alacsony, ez az egyedülállóan hosszú GYES miatt van így. Utolsó előtti helyen vagyunk. A gyermekes szülők számára megfelelő munkaformák tekintetében is, mint a részmunkaidő és a távmunka, rossz a helyzet nálunk.

-Ezek szerint nálunk kiugróan hosszú a támogatott otthonlét. Mi a helyzet máshol?

-Vannak olyan országok, ahol 6 hét, van, ahol 3 hónap a szülés után otthon töltött idő, de más a támogatás struktúrája is. Magyarországon egy segélyezési rendszer van, ez a nevéből is látszik: gyermekgondozási segély. Ez 27000 forint, 3 évig kapják azok a nők, akiknek a GYES előtt volt munkaviszonyuk, beteg gyereket nevelő családok még sokkal tovább. Az a probléma ezzel, hogy azokban a régiókban, ahol nagyon alacsony a foglalkoztatottság és nincsenek munkáltatók, ott ez a segély valóban számottevő a családoknak, mivel nincs munkalehetőség. Viszont van egy olyan pszichikai hatása is, hogy nagyon sok nő, aki szívesen visszamenne dolgozni, az is kihúzza a 3 évet, mert van egy másik eltartó a családban. Ahol két felnőtt, két kereső van, ott a nők elég sokáig igénybe veszik a GYES-t. Az elmúlt két évben látjuk azt a tendenciát, hogy egyre hamarabb szeretnének a nők visszamenni dolgozni, de sokszor nem tudnak. Ez nem mindig a cégek rosszindulatán múlik, hanem azon, hogy ez alatt a hosszú idő alatt annyi minden változik egy cégnél, hogy nem is tudják visszavenni őket. Nincsenek olyan rugalmas foglalkoztatási konstrukciók, mint a rugalmas munkavégzés, 4 órás, 6 órás vagy csoportosított részmunkaidő, nincs munkakör megosztás, nincs sem teljes, sem részleges távmunka vagy home-office. Azért sem tudnak a nők visszamenni, mert a gyermekintézmények nyitva tartási ideje – főleg vidéken – ezt nem teszi lehetővé. A többműszakos munkarenddel a gyermekintézmények egyáltalán nem rímelnek. Nagyon sok a gyerekét egyedül nevelő szülő, akik számára nincsenek olyan támogató rendszerek, amelyek lehetővé teszik hogy dolgozzanak, pedig náluk a jövedelemre fokozottan szükség van.

-Mennyi az atipikus munkavégzés aránya Magyarországon?

 -5-6 % körül mozog, de nincsenek valós adataink a fekete és szürke foglalkoztatás miatt. A munkavállaló sokszor csak részleges bérre van bejelentve, de valójában teljes munkaidőben dolgozik. Ez sajnos nagyon gyakori, főleg az alacsony végzettséget igénylő munkaköröket betöltők esetében.

-Van összefüggés az atipikus munkavégzés és a gyermekvállalási kedv között? Mit mondanak erről a kutatások?

-Van összefüggés. Azokban az országokban, ahol magas az atipikus foglalkoztatás arány, mint például Hollandia, Németország, Dánia, Svédország – ugye a fantasztikus svéd modellt mindig emlegetik – , ott nem csak a részmunkaidős foglalkoztatási konstrukciók aránya magas, hanem jobban ösztönzik a férfiak otthoni szerepvállalását is. Vannak olyan gyermeknevelési támogatások, amelyeket csak akkor kap meg a család, ha az apa is otthon marad a gyerekkel. Egy konzervatív társadalomban, mint amilyen a magyar társadalom, alapvetően a nők feladata a gyereknevelés és az otthoni feladatok elvégzése. Az a nő, aki visszamegy dolgozni, ugyanúgy végzi tovább az otthoni feladatait, a gyerekekkel kapcsolatos logisztikai teendőket, a háztartással kapcsolatos feladatokat. Óriási problémát okoz, hogy erre a családok nincsenek felkészülve, hogy a gyerekvállalás utáni visszatérés ugyanolyan drasztikus élethelyzet-változás, mint a gyermekvállalás maga. Munkánk során azt látjuk, hogy ott, ahol tudatosan foglalkoznak azzal a párok, hogy a visszatérés után mi történjen az otthoni feladatokkal, ott gördülékenyebben megy az átállás.

Magyarországon a gyermekvállalási kedv nagyon alacsony és folyamatosan csökken. Sok kutatás bebizonyította, hogy ott, ahol van lehetőség a rugalmas foglalkoztatásra, ahol rövidebb a gyermekkel otthon töltött idő, és a férfiak is jobban kiveszik a részüket az otthoni feladatokból, vagy a kooperáció családi szinten megvalósul, ott sokkal nagyobb a születésszám.

-Hogyan lehet segíteni a nőket a reintegrációban?

-Nagyon fontosak az olyan támogató szolgáltatások, mint amiket például a KANGA Egyesület is csinált 2006-ban Pécsen (gyes utáni női munkaerő-piaci reintegrációs tréning), vagy a Jól-Lét Alapítvány csinál Pest megyében. Ezek a programok megerősítik az asszonyokat abban, hogy amikor munkát vállalnak, akkor jó úton járnak, és felkészítik őket az élethelyzet-változásra, a munkaerőpiaci szolgáltatásokról nem is beszélve. Nagyon sok nő egyáltalán nem is tudja, hogy hogyan keressen állást. Ez a magasabb iskolai végzettségűekre is vonatkozik. Meg kell nekik mutatni, hol tudják feltárni azokat a réseket a munkaerőpiacon, ahol ők atipikus formában tudnak dolgozni.

-Megváltozott a munka törvénykönyve. Tartalmaz olyan változást, ami kihathat a gyermekvállálásra is?

-Bekerült számos olyan atipikus konstrukció, ami eddig nem volt benne, például a munkakörmegosztás, a több munkáltató általi foglalkoztatás vagy a munkavégzés behívásra. Ezek nem biztos, hogy jó megélhetést vagy hosszú távú egzisztenciát biztosítanak, de legalább lehetővé teszik a munkerőpiaci részvételt.
Ezek a rendelkezések bekerültek ugyan a munka törvénykönyvébe, de a cégeknél azt látjuk, hogy a jogalkalmazás nagyon nehéz. Hiába van járulékkedvezmény, ha a munkakörmegosztás több adminisztrációval jár. Nincsenek olyan tanulmányok, amik bemutatják ennek az előnyeit, hogy szeressék használni az atipikus konstrukciókat. Ez nem jelent valódi ösztönzést, de legalább már megjelentek ezek a típusú munkaformák.

Vannak olyan szabályozások, amelyekben a jogalkotó a kismamákat a cégek jóindulatára bízza. Az bekerült a törvénykönyvbe, hogy a munkavállaló kérésére a gyermek 3 éves koráig a munkáltató biztosítsa a részmunkaidőt, de a gyakorlatban ez nem minden munkakörnél valósítható meg. Ebben az esetben, hogyha a kismama nem kész a 8 órás munkavégzésre, a cég nem tehet mást, minthogy elküldi. Nem látjuk azt, hogy a törvényi szabályozás ösztönözné a cégeket a részmunkaidős munkakörök kialakítására.

-Fel lehet mondani egy kismamának?

-Azt mondhatjuk, hogy a kismamák védelme gyakorlatilag megszűnt. A felmondást már a GYES alatt lehet közölni velük, a felmondási idő a kismama visszatérése után kezdődik.

-Mi az, ami kedvezően változott?

-A mi álláspontunk szerint kedvező, hogy korábban, ha  a visszatérő szülő bejelentette, hogy vissza akar jönni, akkor azonnal vissza kellett venni. Most már ez sávozott, ami azt jelenti, hogy bizonyos otthon töltött idő után 30 nap, vagy ha hosszabb időt töltött otthon, akkor 90 nap áll a cég rendelkezésére hogy biztosítsa neki a megfelelő munkakört. Ez azért is jó, mert kicsit tudatosabbá teszi a kisgyerekes szülőket is. Az valóban nagy probléma volt egy cég életében, hogy bekopogtat a kismama, hogy holnaptól vissza akar jönni és azonnal vissza kellett venni, vagy állásidőt kellett fizetni neki. Ez főleg a kisvállalkozások számára volt érvágás. Az új rendelkezés azt a szemléletváltást segíti elő, hogy tervezzen mindkét fél, a kisgyerekes anyák is, és a munkáltatók is. Egyébként azt látjuk, hogy ahol a cégek különböző fokozatos visszatérési tervet csináltak a kismamáknak és a kismama tudja, hogy kihez forduljon, ha vissza akar jönni, milyen lehetőségei vannak, ott sokkal gördülékenyebb a visszatérés.

-Mit gondol a Jól-Lét Alapítvány, milyen intézkedések segítenék még elő a kisgyermekes szülők foglalkoztatását?

-Ösztönzőek a különböző visszatérési programok. A Jól-Lét Alapítvány is csinál munkaerőpiaci reintegrációs tréninget különböző cégeknél. Ezek egyrészt az anyák munkavállalói énjét erősítik, másrészt a tréningeknek köszönhetően tudják az érintettek, hogy mire számítsanak, milyen kedvezményeket kaphatnak, és fejleszthetik a motivációjukat. Ezek nagyon hasznosak. A UPC-nél csináltunk ilyet, a Telekomnál, a KPMG-nél. Ezek mind olyan cégek, ahol olyan magas a GYES-en lévők aránya, hogy a cégek kezelik ezt a problémát, azért, mert elérik az anyukák azt a kritikus tömeget, amikor már muszáj ezzel foglalkozni. Hozzá kell tenni, hogy mindegyik esetben nagyon jó a vezetői hozzáállás.

Ami még nagyon ösztönözné a szülőket a visszatérésre, az lenne, ha bekerülhetne a cafeteria szolgáltatások közé a gyermekfelügyelet, vagy ezt bármilyen más eszközzel támogatnák. A legtöbb ember a minimálbér körül keres. A statisztikák szerint  a munkába visszatérő anyák és apák közül nagyon kevesen engedhetik meg maguknak, hogy még egy családi napközit is fizessenek a bérükből. Ha ehhez kapnának anyagi támogatást, akkor sokkal többen vissza tudnának térni. Ez ráadásul munkahelyeket is teremtene, nem fenyegetné bezárás a családi napköziket.

Nagyon népszerű a noiklikk.hu portálunk, ahol akár otthonról is fel lehet készülni egy állásinterjúra és tájékozódhatnak a kismamák visszatérésük lehetőségeiről, jogszabályi háttérről és sokminden másról.

-Ez azt is jelenti, hogy visszajön a céges napközik időszaka?

-Igen, erre is voltak nemrégiben  pályázatok. Nagyon sokan pályáztak erre, de hozzáteszem, hogy azt, hogy egy cég egy saját vállalati napközit vagy óvodát kialakítson, nagyon komoly befektetést igényel és hosszú távú tervezést. A Telekomnál van arra lehetőség, hogy egy egészségbiztosítási konstrukción keresztül finanszírozzák a gyermekfelügyeletet egy szerződött intézményben.

JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány

www.noiklikk.hu

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Tags: