Hordozókendők és női sorsok

Hordozókendők és női sorsok

Februárban új kiállítás érkezik Pécsre, a Lenau Házba, Hordozókendők és női sorsok címmel. A kiállításon megismerhetjük a babahordozás baranyai hagyományát is. Ugyanis, bármilyen meglepő Baranyában még a 20. század közepe táján is mindennapos volt a gyermekek kendőben hordozása egyes falvakban. A kiállítás kurátora Szepesi Anna, aki egyben a kiállításon bemutatott anyag gyűjtője is. Őt kérdeztem a hordozás helyi hagyományáról.

Hogyan került kapcsolatba a hordozással?

hordozás Baranya megyébenA lányom 21 éve született, s akkoriban nagyon vágytam volna akármilyen számomra hiteles hordozási tanácsra, hordozótextíliára, de semmiféle elérhető információm nem volt. Amikor a párommal pár hónapra Párizsba mentünk ösztöndíjjal a 7 hónapos kisbabával, borsos áron vettem azonnal egy márkás, textillel bevont kengurut – mert csak ezt találtam. Ebben vittem boldogan a kislányomat várost nézni. Hozzá kell tegyem, hogy a legvidámabb hordozási mód azonban az volt, amikor az apja a nyakába vette.

A baranyai hordozókendőkkel az immár felnőtté vált lányomtól való pszichés „elengedés” időszakában találkoztam. Számomra nehéz volt ez az időszak, s nem véletlen, hogy amikor 2006-ban a Vögységben található Kárászban találkoztam Mezei Ottó fazekasnál tizenhárom baranyai német, nagyméretű, gyapjúból szőtt gyermekhordozó kendővel, akkor beléjük szerettem az első pillantásra. Művészettörténészként, s a szövésben is járatos asszonyként láttam, hogy ez a típusú gyapjúszövésmód ismeretlen a szakma számára, s hogy ez egy textiltörténeti kuriózum, utána kell járnom, hogy mi is a háttere ennek. Rabul ejtett a sugárzóan misztikus kisugárzása is a textíliáknak. S most, 2010-ben hogy megértettem a történetét, az eredetét a textíliának, a vonzalmam a Kindstuch iránt tovább tart.

Miért Baranyában volt jellemző a hordozás?

hordozókendők és női sorsokNemcsak Baranyában volt jellemző a hordozás. A világon minden anya, apa és nagyszülő hordozza, magával viszi az önállótlan csecsemőt. A középkorban például Európában, vagy a természeti társadalmakban a mai napig a hordozókendő, a hordozható deszkabölcső vagy a vesszőkosár állt rendelkezésére a cipelésre. Giotto Padovában, a Cappella degli Scrovegniben az Egyiptomba menekülő Máriát úgy ábrázolja, hogy a kisdedet egy hordozókendővel köti a nyakába, ahogy Itáliában akkoriban szokás volt. Európában sok helyütt ez a szokás a földművelő-paraszti társadalomban a huszadik század közepéig fennmaradt. Magyarországon a Felföldön a palócoknál, a szlovákoknál egészen elterjedt ugyanez a típusú hordozás, ugyanúgy mint a baranyai németeknél. Ők többek között „tácsinak” nevezték a textíliát, amely azonban nem gyapjúból készült, hanem vászonszőttes volt, s az 1960-as évekig használatban volt. A tácsi típusú hordozókendők, miként a baranyai német hordozókendők rituális funkciója is azonos. A gyermekágyas asszonyok elfüggönyzését szolgálták eredetileg, hogy „elijesztő” mintázatukkal védjék az anyát és gyermekét a rontó hatalmaktól, a szemmelveréstől, továbbá másik lényeges funkcióként rituális kellékei voltak az asszonyavatásnak, vagy más elnevezéssel az egyházkelőnek. Az asszonyavatás alkalmával a baranyai németeknél a gyönyörű, csíkokkal díszített gyapjúkendőbe vitték a gyermeket a templomi áldásra, 9 nappal vagy néhány héttel a szülés után, a gyermekágyas szakasz lezárásaként. Egyes német asszonyok Baranyában arról is beszéltek, hogy a gyapjú hordozókendőt vitte magával az édesapja takaróként, amikor kényszermunkára vitték a második világháború után, vagy egy másik asszony az egyik hordozókendőjével a férjét takarta le a koporsóban, másikkal a fiatalon elhunyt unokáját, mert azt gondolta, hogy itt lesznek a legjobb helyen. Ősi érzelmek, gondolatok, hit kapcsolódik ezekhez a textíliákhoz és sok helyütt megőrizték a mai napig.

Használják még ma is a kendőket?

Baranyában, egyes nagymamák még a mai napig időnként hordozzák otthon az unokát, mert tudják, hogy a csecsemő hamar megnyugszik, elalszik a Tuch-ban. „Kötik” magukhoz a csecsemőt, érzelmileg is. A rituális funkció nem él már.

Németországban milyen formái voltak még a hordozásnak?

sváb hordozókendőkThüringiában például egy Kindermantelnek (Gyermek hordó köpönyeg) nevezett pellerines szabású köpönyegbe fogták magukhoz a csecsemőt, az appenzelleri svájci asszony egy kis teknőben, a Harz-hegység vidékén háti kosárban vitték a gyermeket. A kiállítás katalógusában minderről szót ejtek részletesebben.

Magyarország más területein is jellemző volt a hordozás?

A fentebb elmondtam, hogy a Felföldön is nagyon hasonló módon használtak hordozókendőt a palóc vagy szlovák asszonyok, mint a baranyai német asszonyok. Hangsúlyozom a rituális funkciót, amellett, hogy a mindennapi „teherhordás eszközei” is voltak. Érdekes tény, hogy Baranyában, például Kátolyban, a sokác asszonyok is megszőtték a sarenicát, a hordozókendőt német mintára. A sokác asszonyok maguk szőttek otthon – a német Kindstuchot jobbára férfi takácsok készítették -, a kötény, a ferta mintáját követve készítették a hordozókendőt. A hercegszántói szláv asszonyok a berliner kendővel kötötték magukhoz a gyermeket, elbeszélők szerint.

Mentés

Mentés

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Name*

Email

Website