Mitől szül a magyar nő – többet?

Mitől szül a magyar nő – többet?

Elkezdtük körüljárni, hogy vajon mivel magyarázható, hogy egyre jobban csökken a gyerekvállalási hajlandóság.  A szülésélmények után most a munkaerőpiaci helyzetre néztünk rá Svéda Dórával, a Jól-Lét Alapítvány munkatársával.

-Mi a helyzet jelenleg a nők foglalkoztatásával?

 –Mitől szül a magyar nő többet?A statisztikai adatok alapján jelenleg a 6 év alatti gyereket nevelő nők 35 %-a dolgozik, a 3 gyerekeseknek 20%-a. 2008-as anyabarát vállalati kutatásunkból az derül ki, hogy a kisgyermekes édesanyák közel egyharmada tér vissza a korábbi munkahelyére, illetve, hogy a gyermeket nevelő nőknek több, mint 50%-a tartósan inaktív. Magyarországon a nők foglalkoztatása kiugróan alacsony, ez az egyedülállóan hosszú GYES miatt van így. Utolsó előtti helyen vagyunk. A gyermekes szülők számára megfelelő munkaformák tekintetében is, mint a részmunkaidő és a távmunka, rossz a helyzet nálunk.

-Ezek szerint nálunk kiugróan hosszú a támogatott otthonlét. Mi a helyzet máshol?

-Vannak olyan országok, ahol 6 hét, van, ahol 3 hónap a szülés után otthon töltött idő, de más a támogatás struktúrája is. Magyarországon egy segélyezési rendszer van, ez a nevéből is látszik: gyermekgondozási segély. Ez 27000 forint, 3 évig kapják azok a nők, akiknek a GYES előtt volt munkaviszonyuk, beteg gyereket nevelő családok még sokkal tovább. Az a probléma ezzel, hogy azokban a régiókban, ahol nagyon alacsony a foglalkoztatottság és nincsenek munkáltatók, ott ez a segély valóban számottevő a családoknak, mivel nincs munkalehetőség. Viszont van egy olyan pszichikai hatása is, hogy nagyon sok nő, aki szívesen visszamenne dolgozni, az is kihúzza a 3 évet, mert van egy másik eltartó a családban. Ahol két felnőtt, két kereső van, ott a nők elég sokáig igénybe veszik a GYES-t. Az elmúlt két évben látjuk azt a tendenciát, hogy egyre hamarabb szeretnének a nők visszamenni dolgozni, de sokszor nem tudnak. Ez nem mindig a cégek rosszindulatán múlik, hanem azon, hogy ez alatt a hosszú idő alatt annyi minden változik egy cégnél, hogy nem is tudják visszavenni őket. Nincsenek olyan rugalmas foglalkoztatási konstrukciók, mint a rugalmas munkavégzés, 4 órás, 6 órás vagy csoportosított részmunkaidő, nincs munkakör megosztás, nincs sem teljes, sem részleges távmunka vagy home-office. Azért sem tudnak a nők visszamenni, mert a gyermekintézmények nyitva tartási ideje – főleg vidéken – ezt nem teszi lehetővé. A többműszakos munkarenddel a gyermekintézmények egyáltalán nem rímelnek. Nagyon sok a gyerekét egyedül nevelő szülő, akik számára nincsenek olyan támogató rendszerek, amelyek lehetővé teszik hogy dolgozzanak, pedig náluk a jövedelemre fokozottan szükség van.

-Mennyi az atipikus munkavégzés aránya Magyarországon?

 -5-6 % körül mozog, de nincsenek valós adataink a fekete és szürke foglalkoztatás miatt. A munkavállaló sokszor csak részleges bérre van bejelentve, de valójában teljes munkaidőben dolgozik. Ez sajnos nagyon gyakori, főleg az alacsony végzettséget igénylő munkaköröket betöltők esetében.

-Van összefüggés az atipikus munkavégzés és a gyermekvállalási kedv között? Mit mondanak erről a kutatások?

-Van összefüggés. Azokban az országokban, ahol magas az atipikus foglalkoztatás arány, mint például Hollandia, Németország, Dánia, Svédország – ugye a fantasztikus svéd modellt mindig emlegetik – , ott nem csak a részmunkaidős foglalkoztatási konstrukciók aránya magas, hanem jobban ösztönzik a férfiak otthoni szerepvállalását is. Vannak olyan gyermeknevelési támogatások, amelyeket csak akkor kap meg a család, ha az apa is otthon marad a gyerekkel. Egy konzervatív társadalomban, mint amilyen a magyar társadalom, alapvetően a nők feladata a gyereknevelés és az otthoni feladatok elvégzése. Az a nő, aki visszamegy dolgozni, ugyanúgy végzi tovább az otthoni feladatait, a gyerekekkel kapcsolatos logisztikai teendőket, a háztartással kapcsolatos feladatokat. Óriási problémát okoz, hogy erre a családok nincsenek felkészülve, hogy a gyerekvállalás utáni visszatérés ugyanolyan drasztikus élethelyzet-változás, mint a gyermekvállalás maga. Munkánk során azt látjuk, hogy ott, ahol tudatosan foglalkoznak azzal a párok, hogy a visszatérés után mi történjen az otthoni feladatokkal, ott gördülékenyebben megy az átállás.

Magyarországon a gyermekvállalási kedv nagyon alacsony és folyamatosan csökken. Sok kutatás bebizonyította, hogy ott, ahol van lehetőség a rugalmas foglalkoztatásra, ahol rövidebb a gyermekkel otthon töltött idő, és a férfiak is jobban kiveszik a részüket az otthoni feladatokból, vagy a kooperáció családi szinten megvalósul, ott sokkal nagyobb a születésszám.

-Hogyan lehet segíteni a nőket a reintegrációban?

-Nagyon fontosak az olyan támogató szolgáltatások, mint amiket például a KANGA Egyesület is csinált 2006-ban Pécsen (gyes utáni női munkaerő-piaci reintegrációs tréning), vagy a Jól-Lét Alapítvány csinál Pest megyében. Ezek a programok megerősítik az asszonyokat abban, hogy amikor munkát vállalnak, akkor jó úton járnak, és felkészítik őket az élethelyzet-változásra, a munkaerőpiaci szolgáltatásokról nem is beszélve. Nagyon sok nő egyáltalán nem is tudja, hogy hogyan keressen állást. Ez a magasabb iskolai végzettségűekre is vonatkozik. Meg kell nekik mutatni, hol tudják feltárni azokat a réseket a munkaerőpiacon, ahol ők atipikus formában tudnak dolgozni.

-Megváltozott a munka törvénykönyve. Tartalmaz olyan változást, ami kihathat a gyermekvállálásra is?

-Bekerült számos olyan atipikus konstrukció, ami eddig nem volt benne, például a munkakörmegosztás, a több munkáltató általi foglalkoztatás vagy a munkavégzés behívásra. Ezek nem biztos, hogy jó megélhetést vagy hosszú távú egzisztenciát biztosítanak, de legalább lehetővé teszik a munkerőpiaci részvételt.
Ezek a rendelkezések bekerültek ugyan a munka törvénykönyvébe, de a cégeknél azt látjuk, hogy a jogalkalmazás nagyon nehéz. Hiába van járulékkedvezmény, ha a munkakörmegosztás több adminisztrációval jár. Nincsenek olyan tanulmányok, amik bemutatják ennek az előnyeit, hogy szeressék használni az atipikus konstrukciókat. Ez nem jelent valódi ösztönzést, de legalább már megjelentek ezek a típusú munkaformák.

Vannak olyan szabályozások, amelyekben a jogalkotó a kismamákat a cégek jóindulatára bízza. Az bekerült a törvénykönyvbe, hogy a munkavállaló kérésére a gyermek 3 éves koráig a munkáltató biztosítsa a részmunkaidőt, de a gyakorlatban ez nem minden munkakörnél valósítható meg. Ebben az esetben, hogyha a kismama nem kész a 8 órás munkavégzésre, a cég nem tehet mást, minthogy elküldi. Nem látjuk azt, hogy a törvényi szabályozás ösztönözné a cégeket a részmunkaidős munkakörök kialakítására.

-Fel lehet mondani egy kismamának?

-Azt mondhatjuk, hogy a kismamák védelme gyakorlatilag megszűnt. A felmondást már a GYES alatt lehet közölni velük, a felmondási idő a kismama visszatérése után kezdődik.

-Mi az, ami kedvezően változott?

-A mi álláspontunk szerint kedvező, hogy korábban, ha  a visszatérő szülő bejelentette, hogy vissza akar jönni, akkor azonnal vissza kellett venni. Most már ez sávozott, ami azt jelenti, hogy bizonyos otthon töltött idő után 30 nap, vagy ha hosszabb időt töltött otthon, akkor 90 nap áll a cég rendelkezésére hogy biztosítsa neki a megfelelő munkakört. Ez azért is jó, mert kicsit tudatosabbá teszi a kisgyerekes szülőket is. Az valóban nagy probléma volt egy cég életében, hogy bekopogtat a kismama, hogy holnaptól vissza akar jönni és azonnal vissza kellett venni, vagy állásidőt kellett fizetni neki. Ez főleg a kisvállalkozások számára volt érvágás. Az új rendelkezés azt a szemléletváltást segíti elő, hogy tervezzen mindkét fél, a kisgyerekes anyák is, és a munkáltatók is. Egyébként azt látjuk, hogy ahol a cégek különböző fokozatos visszatérési tervet csináltak a kismamáknak és a kismama tudja, hogy kihez forduljon, ha vissza akar jönni, milyen lehetőségei vannak, ott sokkal gördülékenyebb a visszatérés.

-Mit gondol a Jól-Lét Alapítvány, milyen intézkedések segítenék még elő a kisgyermekes szülők foglalkoztatását?

-Ösztönzőek a különböző visszatérési programok. A Jól-Lét Alapítvány is csinál munkaerőpiaci reintegrációs tréninget különböző cégeknél. Ezek egyrészt az anyák munkavállalói énjét erősítik, másrészt a tréningeknek köszönhetően tudják az érintettek, hogy mire számítsanak, milyen kedvezményeket kaphatnak, és fejleszthetik a motivációjukat. Ezek nagyon hasznosak. A UPC-nél csináltunk ilyet, a Telekomnál, a KPMG-nél. Ezek mind olyan cégek, ahol olyan magas a GYES-en lévők aránya, hogy a cégek kezelik ezt a problémát, azért, mert elérik az anyukák azt a kritikus tömeget, amikor már muszáj ezzel foglalkozni. Hozzá kell tenni, hogy mindegyik esetben nagyon jó a vezetői hozzáállás.

Ami még nagyon ösztönözné a szülőket a visszatérésre, az lenne, ha bekerülhetne a cafeteria szolgáltatások közé a gyermekfelügyelet, vagy ezt bármilyen más eszközzel támogatnák. A legtöbb ember a minimálbér körül keres. A statisztikák szerint  a munkába visszatérő anyák és apák közül nagyon kevesen engedhetik meg maguknak, hogy még egy családi napközit is fizessenek a bérükből. Ha ehhez kapnának anyagi támogatást, akkor sokkal többen vissza tudnának térni. Ez ráadásul munkahelyeket is teremtene, nem fenyegetné bezárás a családi napköziket.

Nagyon népszerű a noiklikk.hu portálunk, ahol akár otthonról is fel lehet készülni egy állásinterjúra és tájékozódhatnak a kismamák visszatérésük lehetőségeiről, jogszabályi háttérről és sokminden másról.

-Ez azt is jelenti, hogy visszajön a céges napközik időszaka?

-Igen, erre is voltak nemrégiben  pályázatok. Nagyon sokan pályáztak erre, de hozzáteszem, hogy azt, hogy egy cég egy saját vállalati napközit vagy óvodát kialakítson, nagyon komoly befektetést igényel és hosszú távú tervezést. A Telekomnál van arra lehetőség, hogy egy egészségbiztosítási konstrukción keresztül finanszírozzák a gyermekfelügyeletet egy szerződött intézményben.

JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány

www.noiklikk.hu

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Name*

Email

Website