Terhesség vagy várandósság?

Terhesség vagy várandósság?

Terhesség, várandósság, vajon melyik a “helyes” kifejezés? Mit mondjak valakire, aki babát vár? És magamra?

A szakirodalomban terhességnek nevezik azt a szakaszt, amikor egy nő kihord egy kisbabát, majd végül megszüli azt. Szerencsére elég sok szavunk van erre az állapotra, mint például
kismama

  • kismama
  • állapotos
  • várandós, várandósság
  • terhes, terhesség

Ezek a szavak szinonimák, mégis mindegyiknek más a kapcsolt jelentése, más az az “íz”, amit ad, ha kimondod – és persze más az a szövegkörnyezet, ahol használnád.

Kismama

Ez egy főnév, ami jelző nélkül kifejezi, hogy egy még “nem teljesen” anyáról van szó, egy leendő anyáról.  Bár az is lehet, hogy valakiről, aki ismét gyermeket vár. Nem kell jelző elé, mert egy szóban kifejezi mindazt, amit szeretne. Érzelmileg semlegesnek gondolom, érzem ezt a szót, nincs “könyvszaga”, vagy nem hangzik úgy, mintha a szakirodalomból lépett volna ki.

Állapotos

Lehet használni melléknévként, akár melléknévből képzett főnévként. Aki állapotos, az egy átmeneti helyzetben van, egy olyan állapotban, ami különbözik a többi élethelyzettől. Valami, ami más – és ezt a megközelítést igazán fontosnak is igaznak is találom. Hisz a legtöbben érzékenyebbek leszünk – szagokra is, de érzelmi történésekre is akár. Sokan érzékenyülnek el egy történetet hallva, egy filmet nézve, vagy csak úgy…

Az állapotosság szóban nekem benne van a készülődés is. A készülődés, valami nagyra, fontosra. És ennek a kitüntetett élethelyzethez még ez az aspektus is igazán illik.

Várandós

Valaki, aki vár, ez a fő jellemzője, hogy készül, készülődik egy egészen kivételes dologra – életet ad valaki másnak. Azt testével, lelkével táplálja. Igaz, hogy ami lesz, az egy kicsit már van is, még ha nem is úgy. Sokat gondolok rá, elképzelem, milyen lesz, amikor… esetleg megkérdezem azt, aki már abban a helyzetben van (tehát mondjuk ár megszült), milyen is egyik másik helyzet, hogy tud ő abban helyt állni.

Terhesség

terhességEz egy érdekes szó. A köznyelvben is találkozunk vele, és a szülésznői, orvosi szakirodalomban is leginkább ezt használják (na jó, az orvosiban sokszor a gravida szót, ami ennek latin megfelelője). Sokáig nem használtam, sőt, egyenesen kerültem.

Ma már tudom, hogy ennek a szónak az eredete a tereh szó, ami Arany János A walesi bárdokjából lehet ismerős:

Vadat és halat, s mi jó falat
Szem-szájnak ingere,
Sürgő csoport, száz szolga hord,
Hogy nézni is tereh;

Valahogy vannak a magyarban olyan szavaink, ahol a betűk helyet is cserélhetnek, mint a kehely – kelyhek szóban, és valahogy alakult ez a tereh – terhek szó esetében is. És hogy ez honnan származik? Idézem a Nyelv és Irodalom szócikkét:

A teher a német Tracht bajor-osztrák alakváltozatából, a trächtből származik: ennek jelentése ’teher’. (Megjegyezzük, hogy ’terhesség’ is, tehát a terhes ’viselős’ jelentés nem magyar újítás. Az érdekesség kedvéért hozzátehetjük, hogy a német szó a tragen ’hord, cipel’ szóval tartozik egy családba, így a magyar tróger, illetve trágár szavakkal is összefügg.)

Mégis, most, hogy mindezt megtudtam sem fogok visszaszokni arra, hogy az állapotosokra, viselősökre vagy várandósokra ezt a szól használjam, és ennek több oka van:

  • ma a hangzása miatt is a teher szó jut erről a szóról eszembe, hogy egy helyzet nekem terhes. Van, hogy “viselős” vagyok egy problémával, de ebben az esetben más nem gondterhes vagyok, hanem közel a megoldás…
  • a szakirodalomhoz kötöm, és ezért sokszor személytelen számomra ez a szó
  • tudom, mennyi minden okozhat nehézséget, és senkit nem szeretnék ezekre az okokra még tudattalanul sem emlékeztetni…

És te hogy szereted, ha az állapotodra hivatkoznak?

Mentés

Mentés

Mentés

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Name*

Email

Website