A női test legkülönlegesebb testrésze a mell vagy emlő. Kamaszkorban emelkedik ki a mellkasból és kezd a fiúkétól különbözővé válni. A férfiak csodálják kerekségét, és a kisbaba táplálására is alkalmas. Ebben a cikkben a mell anatómiája a téma; azt olvashatod el, mi adja a kerekségét, formáját, hogy ezt a két funkcióját elláthassa.
Ebből a cikkből a következő ismerhető meg:
- A mell anatómiája
- Az emlő leírása
- A mell mint a nőiség szimbóluma
- Az emlő, a csecsemőt tápláló szervünk
A mell anatómiája
A képet Patrick J. Lynch készítette.
1 – mellkas – a bordakosár és az azt körülvevő izmok együttese.
2 – mellizmok – az emlő képletei ide tapadnak, így a Cooper-szalagok, melyek az emlő feszességéért felelnek, ide tapadnak.
3 – tejmirigyek – ebben termelődik az anyatej. A tej nagy része szoptatás közben termelődik, a mell elsősorban nem a tej tárolásának helye, mert a tej nagy része a szoptatás alatt termelődik.
4 – mellbimbó – a bimbóudvarból emelkedik ki, a kisbaba ezt kapja be szopizáskor, a tejcsatornák ide szájadzanak
5 – bimbóudvar – ideális esetben a kisbaba szája a bimbóudvar nagy részét is fedi. A várandósság ideje alatt besötétedik.
6 – tejcsatornák – ezeken keresztül jut ez az anyatej a tejmirigyből a kisbabához.
7 – zsírszövet – Desmond Morris humán etológus szerint a férfiak kedvéért van az emberi mellben zsírszövet
8 – bőr – külső takató
Az emlő leírása
A funkcionalitása kettős: egyrészt külső női nemi jelleg egyik szemmel is jól látható része, másrészt az utód táplálására szolgál.
A mell mint a nőiség szimbóluma
Desmod Morris arra utal, hogy a “csupasz majomnál” azért sokkal nagyobb a női mell, mert az emberi párosodás elsősorban elölről történik, és a férfiaknak szükségük van arra a vizuális ingerre, amit korábban, hátulról a kerek tompor adott. Az emberi női emlő sokkal domborúbb és szembeötlőbb, mint más főemlősé. Morris azt írja, hogy ez a funkció olyannyira lényegessé vált, hogy a mell mérete bizonyos esetekben veszélyeztethetné a mell eredeti feladatát, a szoptatást, és ezért alakult ki a kisbabák pisze orra tövénél a kis légrés, ami biztosítja, hogy a csecsemő a helyes mellretapadáskor is kapjon levegőt, ahogy oldalt az ábrán jól látható.
Az emlő, a csecsemőt tápláló szervünk
A női emlő fejlődése részben már magzati korban elkezdődik, mégis kamaszkorig a fiúk és lányok mellének anatómiájában nem látunk különbséget. Pubertás előtt, hormonális hatásra a lányoknál elindul a zsírlerakódás, a tejcsatornák megnyúlnak, elágaznak, és a végükön kialakulnak a mirigyvégkamrák kezdeményei. Már ebben a korban megmutatkozik, hogy az emlő érzékeny a ciklus hormonális változásaira, és annak második felében megduzzadhat, érzékennyé válhat.
A mell a várandósság alatt készül fel a szoptatásra, ilyenkor a mérete körülbelül egy kosárnyit nő, és valójában a laktáció idején fejeződik be, és várhatóan még egy kosárméretnyit növekedik.
A babavárás idején a bimbóudvar sötétebbé válik, a Montgomery-mirigyek megnőnek. A tejcsatornák mát a bimbóudvar alatt elágaznak, és futnak a tejmirigyekhez ahonnan a szoptatás ideje alatt az anyatej érkezik. A csatornák nyugalmi állapotba szűkek, a tejleadó-reflex hatására átmenetileg kitágulnak, majd a szoptatás után visszatér eredeti állapotába.
A szoptatás befejezése után a melltartó szalagoknak hosszabb idő kell ahhoz, hogy visszaalakuljanak, feszesek legyenek, hogy a mellet megfelelő módon tudják tartani.
Forrás:
Dr Kun Judit Gabriella: Az emlő anatómiája – újabb ismeretek a laktáló emlő ultrahangos vizsgálatai alapján
Desmond Morris: Az emberi test
