A civilizáció körülményei között sokezer kilométernyi villanydróttal vagyunk körülvéve, amelyekben másodpercenként ötvenszer változik az áram iránya. Ez a rendszer gigantikus antennaként működik és egy extra hullámhosszú (6000 km) elektromágneses sugárzást bocsát ki. Sugárözönben élünk.
Az elektromos hálózat és annak elektromágneses környezete hogyan befolyásolja mindennapjainkat, illetve álmunkat? Kóbor József biofizikus válaszol
A civilizáció körülményei között sokezer kilométernyi villanydróttal vagyunk körülvéve, amelyekben másodpercenként ötvenszer változik az áram iránya. Ez a rendszer gigantikus antennaként működik és egy extra hullámhosszú (6000 km) elektromágneses sugárzást bocsát ki.
Ennek elektromos komponense főleg akkor érdekes, ha nagyfeszültségű távvezeték közelében lakunk. Egyes kutatások szerint ezeken a helyeken megnövekszik a gyermekkori leukémia-megbetegedések kockázata. Talán nem véletlen, hogy Eddy Murphy amerikai fekete komikus egyik filmje (Gentlemanus) pont ezt a témát dolgozza fel.
Szerintem azonban sokkal fontosabb a mágneses komponens, amely minden lakásban jelen van, és mindenen áthatol, a falakon is! Lényegében minden elektromos-elektronikus eszköz váltakozó mágneses teret hoz létre maga körül – TV, HiFi, számítógép, indukciós tűzhely, mikró. Ráadásul ezt akkor is kibocsátják, ha nincsenek használatban, ill. készenléti állapotban vannak, mert a mágneses tér fő forrásai a hálózati tápegységek, transzformátorok.
A váltakozó mágneses tér élettani hatásainak kutatása a biofizika egyik legérdekesebb területe. Ennek sincsen természetes megfelelője, ezért az élő rendszereknek ehhez sem volt módja evolúciós úton alkalmazkodni! Számos bizonyíték utal arra, hogy a mikrohullám és a mágneses tér (összefoglalva elektroszmog) szomatikus tüneteket: álmatlanságot, általános rossz közérzetet, immunrendszeri összeomlást, hosszabb távon a carcinogén (rákos megbetegedési) kockázat növekedését, vérképi elváltozásokat okozhat.
Mit tehetünk ez ellen?
A mindennapi életben gyakorlatilag nem tudjuk elkerülni ezeket a sugárzásokat. Viszont törekedhetünk arra, hogy a magunk és gyermekeink pihenő-, és alvóhelye védett legyen. Ágyunk közvetlen közelében semmilyen elektronikus eszközt ne üzemeltessünk, illetve, az összes ilyen eszközt (TV, Hi-Fi, számítógép, akkumulátortöltő, stb.) dugjuk be egy kapcsolóval ellátott elosztóba, és éjszakára egy kézmozdulattal áramtalanítsuk , ha ugyanis nincs áram, akkor nincs mágneses tér sem.
Győződjünk meg arról is, hogy az ágy melletti fal túlsó oldalán nincsenek-e ilyen eszközök, és magában a falban nincsenek-e erősáramú vezetékek, mert a mágneses tér a falon is áthatol. Ennek kimérésére léteznek ún. elektroszmog-mérő műszerek, de állítólag van egy „biológiai” műszer is: úgy hívják, hogy macska! Ahol ő elpihen, az jó az embernek is.
-Milyen természetes hullámok vesznek körül minket?
– A lista elég hosszú, hiszen a teljes elektromágneses spektrumot fel kell sorolnom. Öveges József, a néhai bencés paptanár egyik könyvének címe volt: „Sugárözönben élünk”, és ennél találóbban aligha válaszolhatok.
Ha a sugárzásokat hullámhosszuk szerint csoportosítjuk, akkor kezdjük a látható fénnyel.
Szemünk mint színeket különbözteti meg a sugarakat hullámhosszuk szerint: a leghosszabb hullámhosszú fénysugarakat vörösnek látjuk, a legrövidebbeket kéknek. Ha a hosszabb hullámhosszú sugarak felé haladunk, akkor az infravörös sugárzáshoz jutunk, amit már nem látunk, de hősugárzásként érzékelhetünk. Ezután következnek a mikrohullámok, majd a rádióhullámok, végül az extra hosszú hullámok. Ez utóbbiakat természetes folyamatok, pl. villámlás is létrehozhatják, de ez elhanyagolható az emberi technológiához képest.
Ha a rövidebb hullámhosszak irányába indulunk el a látható fényhez képest, akkor először az ultraibolya sugarakhoz jutunk. Ettől barnulunk le, ha napozunk, vagy szoláriumba járunk, fontos a szerepe a D-vitamin létrehozásában (kisgyermekek napoztatása), de ettől kaphatunk bőrrákot is, szerencsétlen esetben például hóvakságot, és minden nőnek tudnia kell, hogy a túlzott napozás és szoláriumozás a bőr korai öregedését okozza!
Ezt persze tudták már évezredek óta az emberek, nem véletlen, hogy a napos országokban is mindenhol viseltek valamilyen tradícionális fejfedőt és egész testet beburkoló ruházatot.
A kvázi meztelen tömeges napimádat a modern kor terméke – következménye pedig a bőrrákok egyre szaporodó száma.
Az ultraibolya sugárzásnál alacsonyabb hullámhosszú sugárzásokat ionizáló sugárzásoknak hívjuk, mert ezek képesek közvetlenül roncsolni a biomolekulákat, beleértve a DNS-t. Szomatikus (testi) DNS roncsolása különféle megbetegedésekhez, pl. rákhoz vezethet, ivarsejt esetében genetikai károsodáshoz.
Ide tartoznak a röntgen, radioaktív és kozmikus sugárzások, amelyek kisebb- nagyobb mértékben előfordulnak a természetben is. Például urán, ill. rádium és az abból kiváló radongáz mindenütt előfordul, sőt, az élő szervezet alapvető alkotórészét alkotó kálium is radioaktív anyag.
De ha valaki repülőgépre száll, akkor is megnövelt dózist kap a kozmikus sugárzásból.
Viszont az evolúció évmilliárdjai alatt ehhez a „háttérsugárzáshoz” az élő szervezetek nagymértékben alkalmazkodni tudtak, pl. a DNS-roncsolásokat javítani tudják, ha a sugárzás mértéke „normális”.
– Milyen mesterséges hullámzás van körülöttünk?
– Az emberi technológia számtalan új sugárforrást hozott létre. A látható fényben pl. ilyenek a fénycsövek, amelyek csak mímelik a fehér fényt szemünket becsapva, a valóságban erős kék fény többlettel világítanak, úgy nevezett vonalas színképpel, és rontják a szemet.
Megjegyzendő, hogy az ún. LCD-monitorok, tévék is fénycsöves háttérvilágítással működnek.
Nem véletlen hogy ha valaki fénycsövilágítást használ a fürdőszobájában, hullának látja magát a tükörben, mert a bőre sápadt, az erei pedig feketék.
A hagyományos izzólámpák sokkal jobbak, hiszen ezek utánozzák legjobban a Nap úgynevezett folytonos színképét, viszont rendkívül rossz hatásfokkal működnek, pazarolják az energiát, ezért javasolják lecserélésüket.
Mindazonáltal helyi megvilágításra, olvasólámpának, stb. továbbra is a hagyományos izzólámpa a legjobb. Már csak azért is , mert a fénycsövek még elektromágneses mikrohullámú sugárzást is kibocsátanak, amit jobb elkerülni, ha a közvetlen közelükben vagyunk.
A jövő útja valószinűleg az ún. LED-diódás világítás lesz. A fehér fényű LED-ek fényösszetétele hasonlít a fénycsövekéhez, de nem bocsátanak ki mikrohullámú- illetve rádiófrekvenciás sugárzást. A kis teljesítményű izzólámpák, vagyis az úgynevezett halogénlámpák azonban megmaradnak helyi világításnak.
– Milyen élettani hatással van ránk a rádióhullám?
– A rádióhullámok hullámhossz szerinti felső részén (1-2000 m között) vannak a hagyományos (légköri) rádió-és tévéadók. Ezekből viszonylag kevés van, általában hegyeken, lakott területtől távol vannak, biztonsági zónával körülvéve.
Az elmúlt évtizedekben azonban radikálisan megnövekedett a rövidebb hullámhosszú, a mikrohullámba „belógó” sávok használata is, és ezek közvetlen közel vannak hozzánk: radar, mobiltelefon, Bluetooth, drótnélküli számítógépes hálózatok (WLAN, Wi-Fi), drótnélküli DECT-telefonok, stb. Ez azért példátlan, mert a többi sugárzással ellentétben ennek gyakorlatilag nincsen természetes megfelelője, ennélfogva az evolúciós adaptáció, védekezőképesség is kérdéses.
Főleg a mobiltelefonok kapcsán végeztek számos kutatást, amelyek teljesen ellentmondó eredményekre vezettek. Itt megjegyezendő egy fontos dolog: tudományos kutatásnál mind a megbízó (szponzor), mind a kutató érdeke, hogy pontos, szakszerű módon szülessen eredmény, viszont az eredmény a megbízó (pl. egy mobilcég) tulajdona, és ő dönti el, hogyan interpretálják azt (és mit interpretálnak belőle) a nyilvánosság számára. Ezért gyanítható, hogy a céges kutatások „kínos” részeit elhallgatják.
Független kutatások ugyanis vezettek olyan eredményekre, hogy radaros katonáknál, és mobiltelefonokat igen gyakran és hosszú ideje használóknál van megnövekedett rákos megbetegedés kockázat.
