Aszódi Judit jelenleg Finnországban él, 4 éves Szilárd fiával van otthon. Népszerű blogján fonalakról, kötésről, horgolásról, fonal-fonásról, mosható pelenka varrásról olvashatunk. Őt kérdeztük arról, hogy mi vezette őt ebbe az irányba.

Mikor tanultál meg kötni, varrni és kitől?

19 éves voltam, amikor a barátnőm megtanított kötni. A páromnak szerettem volna egy pulóvert készíteni ajándékba, így nagy titokban gyakoroltuk a sima-fordított szemek kötését. Ez a pulóver lett az első kötésem, ami után évekig csak néhány apróság született.
Varrni magamtól tanultam, kaptam egy használt varrógépet ajándékba, azon kísérleteztem. Évekkel később vettem magamnak egy komolyabb gépet, azóta azzal varrok.

Mi a foglalkozásod?

Szülésznőként végeztem 1999-ben.

Mért választottad ezt a foglalkozást?

Nehéz kérdés, mert bár a szülés már fiatalon is érdekelt, de sosem jutott eszembe, hogy szülésznőnek tanulhatnék. A középiskolában az utolsó pillanatban hallottam ilyen képzésről, s akkor a diplomás ápoló szak mellett ezt is megpróbáltam, s végül emellett döntöttem. Nem bántam meg a döntést, de az iskolában eltöltött évek és a kórházi gyakorlatok sok évre elvették a kedvemet attól, hogy ezt a szakmát gyakoroljam.

Mikor kezdted el blogra feltölteni, amiket csinálsz, és mért?

Szilárd pár hónapos volt, mikor egy finn ismerősöm beszélt a kézimunkás blogjáról, addig nem igazán voltam ismerős a blogvilágban. Ekkor kezdtem bele a blogírásba és örültem, hogy ezen keresztül a családom is láthatja a kézimunkáimat.

Mért tanultál meg horgolni és kitől?

A horgolás évek óta foglalkoztatott, mert gyakran jöttek szembe ruhadarabok,
amikhez legalább alapfokon tudni kellett volna horgolni. De néhány próbálkozásom elriasztott, a kötés után nehéz volt egy tűvel dolgozni, kiesett a horgolótű a kezemből. Végül egy nagy elhatározás után, könyvek és az internet segítségével sikerült megtanulni az alapokat, s miután ráéreztem a módjára, többé nem volt gond, hogy kell fogni a horgolótűt. Manapság annyi hasznos videó található az interneten, hogy szerintem bárki képes önállóan megtanulni.

A fonálkészítés ötlete hogyan merült fel benned?

Két éve egy kézimunkás vásáron láttam valakit rokkán fonni, s alig bírtam elszakadni a látványtól. Elbűvölt, ahogy ez az ember a fonalat fonta, ahogy a gyapjúpamacsból csodaszép fonal kerekedett. Ott akkor eldöntöttem, hogy ezt én is meg fogom tanulni. Aztán egy évet ért a dolog, mivel használtan nem sikerült rokkát szereznem, az új rokkák nem annyira olcsóak.

Milyen terveid vannak a jövőre nézve a kézmunkában? Új technikák, esetleg tanfolyamok, saját fonallal?

Általában szeretek olyan darabot választani kötéshez, amiben van valami újdonság, érdekesebb technika. A kötés olyan kézimunka, amiben mindig lehet új technikát találni, úgy érzem, hogy minden kötött darabbal tanulok valami újat.

Korábban is készítettem rendelésre kötésmintákat, s most is lehet velem találkozni a Barka Fonal Kötősulijában. Itt legutóbb az egyujjas kesztyű kötéséhez adtam segítséget, de a közeljövőben más témával is jelentkezni fogok.

Emellett főleg fonalfestéssel szeretnék foglalkozni, mivel a növényi alapanyagokkal való festés totálisan magával ragadott egy éve. Hogy ennek a hobbinak továbbra is hódolni tudjak, a festett fonalaim és ezekből kötött babaruhák már megvásárolhatóak a Made by Jucuu oldalamon keresztül, és a Meskán is.

Ha letelik a gyes ideje, szülésznőnek mész vissza dolgozni? Mikor fogsz kézimunkázni?

A gyesem augusztusban lejárt, de jövő nyárig nem tervezem, hogy visszamegyek dolgozni, Szilárd sincs még teljes időben az óvodában.
Addig is szeretnék a kötéssel és fonalfestéssel foglalkozni komolyabb szinten, s
terveim között szerepel továbbtanulás is ebben a témában.

Maróy Ditta